A cikkben fellebben a fátyol arról, hogy vajon lehet-e „vegánná” nevelni egy gyermeket, egészséges-e egyáltalán, lehetnek-e buktatói? Vajon átemelhetjük-e a saját életmódunkat egy az egyben a gyermekünkre?
Úgy érzem, hogy nagy fába vágom a fejszémet ezzel a cikkel, amikor manapság talán az egyik legvitatottabb téma a vegánság és a növényi táplálkozás.
A gyermeknevelési kérdésekben is sokszor nagy az egyet nem értés.
A két téma együtt pedig garantáltan lehetőséget ad arra, hogy szinte mindenkiben gondolatok és kérdések merüljenek fel.
Az biztos, hogy ez a területe az életemnek az, ami a legtöbbet tanítja nekem elfogadásról, tiszteletről és szabadságról.
Ezt a cikket anyaként, vegánként és dietetikusként is írom. A táplálkozás emiatt a hármas miatt központi kérdés az életünkben.
Anyaként felelősséget érzek azért, hogy a gyermekem táplálkozása a neki legjobb legyen.
Vegánként saját magamon tapasztalom azt, hogy mik a testemnek jótékony tápanyagok, dietetikusként pedig a hivatásom az, hogy a táplálkozásukban támogassam az embereket.
Ma már tudjuk, hogy életmódunk 80-90%-ban befolyásolja az egészségünket, így szerintem kiemelten fontos az egészségtudatosan történő nevelés, ami elsősorban az otthonunkban kezdődik.
Nálam ennek az életmódnak a kialakulása teljesen egybeforrt a gyermekem születésével. A várandósság ideje alatt jelent meg ez az irány az életemben, és a kisfiam születésével rögtön ki is csúcsosodott.
Ahogy megérkezett hozzám a kisfiam, teljesen megváltozott bennem, hogy hogyan állok a világhoz.
Egyrészt ekkor egy érzelmekkel sokkal jobban átitatott időszakot éltem meg. Másrészt viszont pont az anyaság és a kisfiam hatására kezdtem el szakemberként, egészségi szempontból is körbejárni a témát.
Mi is a vegánság és a növényi táplálkozás?
A növényi táplálkozás, ahogy a neve is mutatja, a táplálkozásról szól.
Aki növényi táplálkozást folytat, kerüli az állati eredetű táplálékokat (húsokat, tejtermékeket, tojást, mézet) és kizárólag növényi eredetű alapanyagokból állítja össze az étkezéseit. Ez sokkal egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk.
Ennek az irányzatnak 2 főbb oka lehet:
- Fenntarthatóság és környezetvédelmi okok: megdöbbentő, de egyes becslések szerint növényi táplálkozással kb. felére csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.
- Egészségi okok: egyre több komoly kutatás és állásfoglalás lát napvilágot, ami a növényi táplálkozás egészségi előnyeire hívja fel a figyelmet. Nagy jelentősége lehet a betegségek megelőzésében és gyógyításban. Számos krónikus betegség kialakulásának csökkenti a kockázatát is. Ilyenek például az elhízás, a diabétesz, a szív-érrendszeri, és bizonyos daganatos betegségek.
A vegán életmód a táplálkozáson túl, egy állatjogi mozgalom is, aminek főleg etikai mozgatórugói vannak.
Így azon túl, hogy természetesen a vegánok is növényi táplálkozást folytatnak, semmilyen más formában sem szeretnének hozzájárulni az állatok kizsákmányolásához. Így nem viselnek bőrből készült termékeket, nem használnak állatokon tesztelt kozmetikumokat, stb..
Abban biztos voltam, én máshogy akarom csinálni, mint korábban! És máshogy is kezdtem csinálni.
De mi legyen a kisfiammal?
Őt is neveljem vegánként? Egyáltalán lehet-e vegán egy gyermek?
Összegyűjtöttem 3 tévhitet, amivel én a leggyakrabban találkoztam:
1. Tévhit: Amíg a gyerek fejlődésben van, kell neki az állati fehérje.
Ezt még én is pontosan így tanultam az egyetemen évekkel ezelőtt.
Azóta már több hivatalos állásfoglalás is született arról, hogy a jól összeállított növényi étrend minden életkorban és szakaszban megfelelő lehet.
Tehát gyermekkorban, időskorban, várandósság vagy szoptatás alatt is. Sőt, egészségi előnyökkel is járhat, ahogy azt fentebb említettem.
Milyen alapanyagokból áll a növényi étrend?
Hüvelyesekből, teljes értékű gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből, olajos magvakból és gombákból.
Ha ezekből változatosan fogyasztunk és változatosan adjuk a gyermekünknek, valamint megfelelő a kalóriabevitelünk, majdnem lehetetlen, hogy fehérjehiány alakuljon ki.
Valójában szervezetünk az elfogyasztott fehérjét folyamatosan lebontja aminosavakra és úgy építi fel belőle saját fehérjéit, ahogy éppen szervezetünknek szükséges.
A növényi fehérjék kevésbé terhelik a veséinket is.
Ezenkívül a növényi alapanyagok rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Minél többet esznek belőlük a gyermekeink, annál több hasznos anyagot juttatunk be a szervezetükbe.
Vegyes táplálkozású családoknál is rendkívül fontos, hogy ezek az alapanyagok helyet kapjanak mindennap a tányéron.
Sok gyermeknél probléma, hogy nem esznek elég zöldséget és gyümölcsöt, pedig akár hisszük, akár nem, ez a két tényező jelenti a legnagyobb veszélyt táplálkozás-élettani szempontból.
Minél kevesebb helyet kapnak ezek a teljes értékű élelmiszerek, annál több hely marad a feldolgozott, zsíros, cukros ételeknek.
Persze nem vagyok én sem szent és nem is akarom azt mondani, hogy én már minden kicsit is egészségtelen dolgot kiiktattam a saját magam és a gyermekem táplálkozásából.
Jó azonban, ha van egy tendencia, egy fejlődés a saját magunk és a család táplálkozásában, mert a legtöbbet a példamutatással tehetünk. Erről még írok a 3. pontnál.
2. Tévhit: Nem fognak rendesen kifejlődni a csontjai tejtermékek nélkül.
Ez is nagyon erős tévhit a gondolkodásunkban.
Amióta az eszemet tudom, a tejfogyasztás és az erős csontok gondolata kéz a kézben jártak egymással.
Mi az igazság?
A tej és tejtermékek valóban magas kalciumtartalommal rendelkeznek, ez eddig rendben van.
De biztos ez a legjobb módja, hogy bevigyük a megfelelő mennyiséget?
A tejtermékekben sok a kalcium, de emellett rengeteg telített zsírsavat is tartalmaznak.
Ezekből egyébként is túl sokat viszünk be mi, magyarok, amivel szépen lassan hozzájárulunk a későbbi szív-érrendszeri betegségek és diabétesz kockázatának az emelkedéséhez.
Nagyon szomorú tanulmány világított rá, hogy a magas telített zsírfogyasztás következtében kialakult érelmeszesedés kezdeti jelei már magzati korban megjelenhetnek, ha az anya nem táplálkozik megfelelően.
Természetesen semmi ok az aggodalomra, ezek a dolgok visszafordíthatóak, van ráhatásunk!
Még egy jó hír, hogy aki nem fogyaszt állati eredetű fehérjét, annak csökken a kalciumszükséglete, mivel kevesebb ürül a szervezetéből.
Gyerekeknél kimondottan fontos a megfelelő kalciumbevitel, hogy megfelelő csonttömeg alakuljon ki.
Azonban a kutatások szerint egyáltalán nem fordul elő ritkábban csontritkulás azoknál, akik több tejet és tejterméket fogyasztanak.
Ezen kívül a magas tejfogyasztás összefüggésben állhat az 1-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásával.
Jó növényi kalciumforrások például: mák, szezámmag, tahini, brokkoli, hüvelyesek, tofu, fodros kel, füge, narancs.
Vizsgáljunk meg még valamit!
Vajon miért van ilyen sok laktózérzékeny és tejfehérje-allergiás gyermek? Vajon miért alkotta volna úgy a természet, hogy egy másik faj teje legyen szükséges a saját gyermekünk fejlődéséhez és a mi egészségünkhöz?
Vajon miért tiltólistás a tehéntej 1 éves korig a legtöbb hazai és nemzetközi ajánlásban, 1 éves kor után pedig miért ajánlott napi fogyasztásra?
Amíg a kisbabák, totyogók szopiznak, megvan hozzá minden a szervezetükben, amivel fel tudják dolgozni az anyatejet.
Később, nagyjából 7 éves korra ezek normál esetben eltűnnének.
Az, hogy ma sokan mégis tudnak felnőttkorukban is tehéntejet inni, az egy mutáció következménye, ami az állattartó népeknél alakult ki először.
3. Tévhit: Mindig kívülállónak fogja érezni magát a vegánság miatt.
Ez talán a legösszetettebb kérdés és tévhit. És ennél a pontnál inkább csak a saját tapasztalataimat és gondolataimat szeretném megosztani.
Ezek nem csak a vegánságra vonatkoznak, hanem minden életmóddal, táplálkozással összefüggő kérdésre.
Úgy gondolom, hogy az életünket érintő, nagyobb változások esetén nem szabad, hogy a félelmeink, előzetes feltevéseink döntsenek helyettünk.
Főleg, ha olyan dolgokról van szó, amik későbbi életminőségünket, környezetünket érintik. Ilyenkor sokkal inkább céljainknak megfelelően kell döntenünk.
A mi életmódunk ezerféleképpen befolyásolhatja a gyermekünk táplálkozását és ezen keresztül a hosszú távú egészségét. De ezeken kívül azt is befolyásolja, hogy hogyan gondolkozik majd ő a saját életében az étkezésről, az ételről, a környezetről.
Szerencsére egyre többeket foglalkoztat az egészség és a fenntarthatóság. Ezzel együtt a növényi táplálkozást folytatók száma is rohamosan nő.
Már most sem ritka jelenség, hogy gyermekek, fiatalok húsmentesen táplálkoznak.
Az is előfordul, hogy kisebb gyerekek ösztönösen utasítják el a húsevést, az állatok iránt érzett empátia miatt.
Több pozitív példát lehet találni, ahol már közintézményekben, kórházakban elérhető vegán opció. Simán lehet, hogy 5 vagy 10 év múlva már megfordul a dolog és az lesz furcsa, ha valaki napi szinten húst fogyaszt.
Bárhogy is van nálunk, szerintem az a legfontosabb, hogy mi, saját magunk legyünk tisztában a miértjeinkkel és a céljainkkal.
A gyermekünknek pedig, amennyire életkora engedi, hagyjuk meg a döntés szabadságát.
Lehet-e vegán egy gyerek?
Egyik részem azt mondja, igen, mindenki így születik. Azt hiszem, nemcsak a gyerekek, de a felnőttek nagy része is vegán lenne, ha pontosan tisztában lenne az állati termékek hatásaival és készítésük körülményeivel.
A legtöbb állatos mese is „vegán”, mindig az ember a „rossz” és a mese végén az állatok megmenekülnek. 😀
Mégis úgy gondolom, nem lehet teljesen vegán egy gyermek, viszont lehet a vegánság alapelvei szerint nevelni.
Egy gyerek még inkább utánozva tanul, így maximum példát mutatva tudjuk nevelni.
Később, ahogy egyre nő és egyre több döntést hoz meg önmaga, azzal alakul ki, hogy az életmódjában is saját döntéseket hoz. Így már abban is ő fog dönteni, hogy vegán lesz-e vagy sem.
Viszont minden szülő a legjobb belátása szerint neveli a gyermekét. Így nyilván egy vegán szülő vegán alapelvek szerint fog nevelni, egy hívő a hitének megfelelően, stb.
Amit megtehetünk, hogy legjobb tudásunk szerint példát mutatunk és őszintén válaszolunk a gyermekünk kérdéseire.
Emellett pedig meghagyjuk a szabadságát és életkorának megfelelően biztosítunk számukra döntési lehetőségeket.
A szabadság meghagyásával pont azt tudjuk kikerülni, hogy bármilyen környezetben, élethelyzetben kívülállónak érezze magát a gyermekünk.
Ennek az érzésnek a kialakulásában persze az is szerepet játszhat, ha esetleg mi magunk így érzünk.
Segíthet, ha megvizsgáljuk önmagunkban ezeket a kérdéseket:
– Milyen életmódbeli szokásokat alakítottam ki?
– Vajon a szokásaimmal hű vagyok az alapértékeimhez?
– Mik a hosszú távú céljaim a szokásaimmal?
– Előfordult már, hogy életmódom miatt kívülállónak éreztem magam? Ha igen, milyen helyzetben, környezetben szokott előfordulni?
– A környezetem elfogadja az életmódomat?
– Én elfogadom a környezetem életmódját?
Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy felfedezzük és megfejtsük a saját életmódbeli döntéseink hátterét és a vele kapcsolatos frusztrációinkat elengedjük.
Legyünk tisztában az életmódbeli döntéseink miértjeivel és céljaival. Így gyermekünknek is letisztultabb válaszokat és példát tudunk mutatni életmódunkkal.
Források:
Melina V, Craig W, Levin S. Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets. J Acad Nutr Diet. 2016;116(12):1970-1980. doi:10.1016/j.jand.2016.09.025
British Dietetic Association confirms well-planned vegan diets can support healthy living in people of all ages. https://www.bda.uk.com/news/view?id=179. Published 2017. Accessed May 7, 2018.
https://nutritionfacts.org/video/is-milk-good-for-our-bones/
https://nutritionfacts.org/video/plant-vs-cow-calcium-2/
https://nutritionfacts.org/video/does-casein-in-milk-trigger-type-1-diabetes/
