Amikor édesanyává válsz, egy új szerep jelenik meg az életedben, az anyaság.
Nem ismered, de nagyon vágysz rá, és még soha nem érzett boldogság, izgalom, várakozás az, ami kitölti a belső teredet.
Tudod, és érzed, hogy valami nagyszerű dolognak vagy most részese, a testedben már növekedőben van egy új élet, akit már akkor is táplálsz, és segítesz, amikor még meg sem született.
A figyelmed, a gondolataid teljesen új irányt vesznek.
A fókuszod átáll a babádra, a gondolataid az anyaság, és anyává válás körül forognak.
Más dolgok válnak fontossá számodra, mások lesznek a prioritásaid, mindent a babád, és az ő szükségletei alá rendelsz, hiszen a gondoskodásod, és teljes figyelmed nélkül ő nem is tudna életben maradni. Táplálnod, gondoznod kell, és túl a fizikai szükségletek kielégítésén legalább olyan fontos, hogy lélekben is rá tudj hangolódni a ti „kettősötökre”, arra, hogy most már nagyon sokáig a ti utatok az életben összefonódik. Érzelmi biztonságot, törődést, melegséget kell adnod neki, hogy azzal a csomaggal indulhasson útnak, hogy jó helyre érkezett, a világ szép, biztonságos, és teli van csodálatos élményekkel.
Természetes módon ilyenkor kevesebb figyelem jut saját magadra, és a párodra is.
A nők többsége, beleértve saját magamat is, hajlamos az anya szerepbe olyannyira beleragadni, hogy az egyéb, életében régebben betöltött szerepeiről gyakorlatilag szinte megfeledkezik.
Viszont amivel nem foglalkozunk, amivel nem töltünk időt és nem teszünk energiát, az a része az életünknek elsorvad. Ha elhanyagoljuk magunkat nőként (és itt még véletlenül sem csak a külsőségekre gondolok), akkor utána ne csodálkozzunk, ha például a párunk sem tekint egy idő után úgy ránk, mint nőre.
Érdemes tudatosan kezelned magadban, hogy fokozatosan, ahogy egyre nagyobb lesz a kicsid, szakíts újra egyre több időt magadra is. Fokozatosan vedd vissza, és építsd újra magadban a női szerepedet is, mert azért, hogy anyuka lettél, még nő is maradtál, és a kettő nem egészen ugyanaz.
Ne ragadj bele az anyaszerepbe! Nemcsak édesanya vagy, hanem továbbra is Nő is.
A párod Nőként ismert meg, és mint Nőbe szeretett bele. Ne foszd meg őt attól, hogy továbbra is csodálhasson téged Nőként is. A férfiaknak, Neked magadnak és a világnak is szüksége van rád Nőként is.
Én azt tapasztalom, sőt, saját magamon is tapasztaltam, hogy ezt mi nők, súlyos nyomásként éljük meg sokszor, hogy az anyai szerepünk mellett, jó nőnek is „kell” lenni.
Őszintén szólva nem hinném, hogy van olyan nő a világon, aki ne szeretne Nőként sikereket elérni, és ne akarná magát szépnek, kiegyensúlyozottnak, csodálatra méltónak érezni. Sok esetben ott csúszik el a dolog, hogy a külvilág által kitalált és elénk tálalt, ideális szuper női modellnek akarunk megfelelni. A média, a külvilágunk elénk tálal kívánatos desszertként egy képet, amit mi gondolkodás nélkül „megeszünk”, aztán persze jól elrontjuk vele a gyomrunkat, és ha nem tudjuk megvalósítani az életünkben ezt az ideális képet, akkor csalódottak leszünk, dühösek, rosszkedvűek, és igazából romboljuk azt, amit épphogy építeni szerettünk volna.
Hogyan tudnánk ezt rendezni magunkban?
Hogy újra jó Nőnek is érezd magad és ne csak anyukának, ahhoz először is fejben rendezd magad!
Döntsd el, hogy te egy csodálatos Nő vagy, és ne más kedvéért hozd meg ezt, és az ehhez kapcsolódó döntéseidet, hanem először is saját magadért!
Jó nőnek érezni magad egy belső állapot, és nem kilogrammokban vagy centikben mérhető.
De hiába fested szépre a házad kívülről, ha belül meg kosz van. 😀
A legfontosabb, hogy belsőleg rendezd magad:
Elfogadással
Fogadd el, hogy a tested az anyává válást követően igenis megváltozott. Békülj ki a testeddel, hiszen óriási teljesítményen van túl, kilenc hónapon keresztül egy másik testet is táplált, felépített és utána világra hozott.
Olyan változáson van túl, ami nyom nélkül nem mehetett végbe.
A tested csodálatos, és ahelyett, hogy szomorúan méregetnéd a tükörben, légy hálás, büszke és elégedett, hogy mi mindenre voltál képes!
Mentális rendbetétellel
Figyeld meg a saját gondolkodásodat Önmagadról. Milyen belső monológ szól a fejedben nap mint nap önmagaddal kapcsolatban? Ez teljesen öntudatlan, amíg el nem kezded megfigyelni. A megfigyelésben segíthet esetleg, ha elkezded leírni, hogy igazából most mit is gondolsz magadról őszintén. A negatív gondolataidat pedig cseréld le pozitívra!
Önmagadra fordított minőségi idővel és figyelemmel
Ne a külvilágtól vagy a párodtól várd el elsősorban a dicséretet, elismerést, hanem először is add meg mindezeket magadnak, és miután megtanultad mindezeket magadnak is megadni, akkor a külvilágból is vissza fogod mindezt kapni!
Tedd természetes állapotoddá, hogy jó nőnek érzed magad!
Hiszen az anyaság és a nőiesség nem zárja ki egymást. Sőt, csak akkor tudod átadni a hiteles női mintát a gyermekeidnek is, ha te magad nőként is kiteljesedett életet tudsz élni.
