– avagy Te hogyan kommunikálsz a gyermekeddel?
Fontos, hogy mit mondasz a gyermekednek
Az, ahogy másokkal kommunikálunk, többnyire tapasztalataink alapján tanult reakció. Sokszor robotpilóta üzemmódban reagálunk a körülöttünk zajló eseményekre.
Többnyire ez vonatkozik a gyermekeinkkel folytatott kommunikációra is.
Te el szoktál gondolkodni azon, hogy az, amit a gyermekednek mondasz, milyen hatással van rá, milyen érzéseket vált ki belőle? Hiszen minden megnyilvánulásunk jelentőséggel bír számára. Így az, hogy miként húzod meg a határokat, ugyanolyan fontos, mint az, hogy hogyan köszönsz el tőle vagy épp hogyan köszöntöd, mikor újra látod.
Biztos vagyok benne, hogy sokan vagytok, akik hozzám hasonlóan olyan családban nőttetek fel, ahol nagyon fontos volt a látszat. Lehet, hogy utáltál otthon lenni, mindig feszült volt a hangulat és nem érezted jól magad, de ha jött valaki vagy ti mentetek valahova, a tökéletes családot kellett megtestesíteni. Biztos vagyok benne, hogy ilyenkor sokszor hallottad, hogy „ügyes legyél”, „jó legyél”.
Ha így volt, talán te is rendszeresen mondod, mikor gyereked megmérettetés előtt áll, vagy csak épp elköszönsz tőle az iskola kapujában.
De mit mond ez az aprócska mondat gyermekednek? Gondolj bele kicsit!
Anya reggel azt mondta: Ügyes legyél! Tudja, hogy ma 2 dolgozatot is írunk. Lehet, hogy nem tanultam eleget, lehet, hogy nem vagyok elég ügyes. Figyelmeztet, hogy „ügyes legyek”, talán nem bízik benne, hogy meg tudom csinálni? És különben is, miért olyan fontos, hogy ügyes legyek, miért olyan fontos, hogy jó jegyet hozzak, azt mondta, ő sem volt kitűnő tanuló, tőlem miért várja?
Igen, ez a mondat ilyen gondolatokat ébreszthet, összezavar és nem ad a gyereknek pozitív megerősítést. Ezzel nem biztosítod róla őt, hogy hiszel benne! Nem érzi, hogy bízol benne, bármilyen helyzetben megállja a helyét, és szépen lassan elkezded beépíteni a megfelelési kényszert, ami elnyomja a lelkét, és ami benned is ott lapul, és a legváratlanabb helyzetekben veszi át az irányítást megakadályozva, hogy tudatosan megéld a jelent.
Igen! Nagyon fontos, hogy hogyan és mit kommunikálunk
Az is biztos előfordul, akár bölcsis kortól kezdve, de oviban számtalanszor, hogy úgy köszönsz el a gyerektől, hogy „jó legyél”. Sokszor elköszönés, de az is lehet, így szólsz rá, ha valami rosszat tesz.
Talán ez a mondat még szörnyűbb üzenettel bír, mint az előző! Mit üzen ez neki? Nyilvánvalóan azt, hogy ő nem jó! Jobbnak kell lennie.
Az előbbi példához hasonlóan, nem azt erősíted meg benne, hogy ő szerethető, értékes ember, hanem felkelted a gyanúját, hogy ő nem jó, nem tud elég jó lenni, majd ezzel magára is hagyod. Bármennyire a szeretet vezérelt, bármennyire is jót akartál, elbizonytalanítottad! Ugyanúgy, ahogy téged, amikor kisgyermek voltál…
Tudom, hogy te is azt szeretnéd, hogy a gyermeked boldog életet éljen és főként a saját életét élje, saját álmait kövesse. Talán biztatod is, hogy merjen álmodni, hogy bármit elérhet. De közben – tudat alatt – a kommunikációddal szép lassan megfosztod az önmagába vetett hitétől. Lassan kihal belőle az önszeretet és átveszi a helyét a megfelelési kényszer.
A felismerés már fél siker, utána „Gyerünk tovább!”
Rendben, de mit tehetek? Hogyan változtassak?
– kérdezheted most.
Ha felismerted, hogy a családodban a kommunikáció nélkülözi a tudatosságot, máris megtetted az első lépést, azonban fontos, hogy ezek után mit teszel. Hiszen ezen változtatni csak te tudsz.
Így arra kérlek, hogy először hozd meg a döntést! Dönts úgy, hogy tudatosan figyeled megnyilvánulásaidat, megfigyeled, hogy „robotpilóta” üzemmódban milyen öngerjesztő folyamatokat indítasz útnak és táplálsz minden megszokott mondatoddal, tetteddel. És dönts a tudatos reagálás mellett.
Ez nem fog tökéletesen menni egyik pillanatról a másikra, de minél többet gyakorlod, annál könnyebb lesz.
Kezdheted akár a példának hozott mondatokkal, és egy megmérettetés előtt az „ügyes légy” helyett mondd ezt neki: „ügyes vagy”, „tudom, hogy képes vagy rá”. Hívd fel a figyelmét azokra a tulajdonságaira, amik segíthetik az előtte álló feladat megoldásában. És persze nem árt, ha eközben tekintetedből árad a szeretet, a bizalom és érzi, csak rá figyelve nem a sablonszöveget nyomod.
A „jó legyél” -t pedig a fentiek figyelembevételével nyugodtan kicserélheted a következőre:
Szeretlek! Legyen csodás napod!
Hiszen jó lesz! Nem is tud más lenni!
Jó, de mit tegyek, ha a gyerek rosszat csinál, nem jól teljesít?
Természetesen bárkivel előfordulhat, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy tervezte, és a gyerekek tudnak nagyon elevenek is lenni.
Ilyenkor nem kell megdicsérni, sőt, fontos, hogy benne is tisztázódjon, ha valamit nem szabad, miért nem szabad (Az „Azért, mert én azt mondtam!”, az nem válasz!), és hogyha valami nem úgy sikerült, annak mi lehet az oka. Azt mégis végig éreznie kell, hogy szeretettel fordulsz felé. Egy gyereknek ilyenkor is megértő figyelemre van szüksége.
El kell érni, hogy megnyugodjon és tudjatok beszélni, de nem szabad őt minősíteni akkor sem, ha rosszat tett. Nem szabad azt mondani neki, hogy „rossz vagy” vagy faggatóra fogni, „Ezt miért csináltad, normális vagy?”
Inkább tudatosítsd benne, hogy mi volt a baj azzal, amit tett. A tettet minősítsd, ne őt magát és ösztönözd rá, hogy legközelebb másképp reagáljon vagy hozza helyre, amit tett. Ez vezet majd ahhoz, hogy felelősségvállaló attitűdöt alakítson ki magában és ne felelősséghárító, mások által manipulált felnőtté cseperedjen.
Úristen! Milyen gátakat ültethettem el eddig gyermekemben?
Ne ijedj meg, ha eddig nem így csináltad. Nincs értelme elkezdened azon agyalni, mit csináltál rosszul! Nem volt birtokodban az információ, így ne hibáztasd magad. Azonban most itt van az ideje, hogy változtass! Remek képzéseket, könyveket találsz az értő figyelemről és az asszertív kommunikációról, amik segítenek az úton!
Én az OtthonFa tréningjeit ajánlom Neked.
Ne feledd, fontos az őszinteség
Természetesen fontos, hogy ez a változás ne csak a kommunikációdban, de a tetteidben is megnyilvánuljon, hiszen az is fontos, sőt, talán a legfontosabb, hogy mennyire vagy hiteles. Így az őszinteség minden helyzetben fontos. Ha épp fáradt vagy, mikor kér vagy kérdez valamit, nyugodtan beszéld meg vele, hogy most nem tudsz teljesen rá figyelni, és ajánld fel neki, hogy egy alkalmasabb időpontban megbeszélitek a kérdést. Kérésére pedig találjatok mindkettőtöknek megfelelő megoldást. Ha nem várhat a dolog, kérj tőle pár percet, hogy összeszedhesd a gondolataidat és rá tudj fókuszálni.
Fontos, hogy ha fáradt vagy, akkor se menj át a mártír anya szerepébe, inkább vállald nyíltan, hogy pihenésre van szükséged. Hidd el, ha nem kifogásokat keresel, meg fogja érteni.
Mi a következő lépés?
Van néhány olyan mondat, amit érdemes naponta elmondanod neki beszélgetéseitekbe ültetve, de te is kitalálhatsz olyan mondatokat, amik erősíthetik gyermekedet. A lényeg, hogy ezek megerősítések legyenek, ne kérdések vagy felszólítások.
Íme néhány:
– Csodálatos vagy!
– Hiszek benned!
– Kíváncsi vagyok véleményedre.
– Figyelek rád!
– Mondhatsz nemet!
– Mondd el, hogy mit akarsz! Mi a célod?
– Köszönöm, hogy ezt tetted értem.
– Szeretem, ahogy …………. pl.: énekelsz, táncolsz, olvasol, figyelsz rám (valakire vagy valamire) stb.
– Bocsáss meg!
– Megbocsátok neked!
– Büszke vagyok rád!
– Nagyon jó ötleteid vannak.
– Szeretem az ötleteidet.
– Nagyon jó vagy ebben!
– Sokat tanulok tőled.
– Nagyon kreatív vagy!
– Szeretek veled lenni.
– Szeretek veled beszélgetni.
– Fontosak a gondolataid.
– Legyen szép napod!
– Tudom, hogy képes vagy rá.
– Holnap megpróbálod újra.
– Szeretlek!